2016. november 24., csütörtök

Bordó és Ezüst - avagy válasz egy bejegyzésre


Igen, én vagyok az a vívó ismerős, aki EBBEN a bejegyzésben említésre kerül.
Hosszasan gondolkodtam, milyen választ írjak, hiszen ezerféle újabb érv és szempont tolult elő, hogy a kesztyűt felvéve belemenjünk egy szigorúan kulturált és jó szándékú vitába.
Ez azonban nem fog megtörténni. 3 okból.
1. Máté, a bejegyzés írója HISZ az igazában. Márpedig, aki az érzelmi intelligencia alapvetéseivel tisztában van, tudja, hogy a hitet majdnem lehetetlen megingatni. Én is hiszek Jézus Krisztusban, és mondhat bárki akármit, ez így is marad, amíg saját magam nem részesülök olyan élményben, ami miatt meghasonlik a saját hitem. Ugyanez igaz bármilyen politikai nézetre, és mint látható, a vívással kapcsolatban is. Újabb és újabb érvek követnék egymást anélkül, hogy az álláspontok közelednének egymáshoz.
2. Kedvelem Mátét mint embert, és mint vívót is. Nincs értelme egy végtelen vitának, aminek köszönhetően csak ellentétek keletkeznek pozitív következmény nélkül. Én a barantát akkor is újhullámosnak és nem hagyományosnak fogom tekinten. Még akkor is, ha nem vagyok Arlow fanatikusa és jól tudom, hogy nem csak kis hazánkban, hanem nemzetközi szinten is rengeteg stílusban vívnak, elég ha az escrimára, vagy a japán irányzatokra gondolunk, csak hogy ne maradjunk Európában. Nem mondom, hogy az új hullámokkal baj van (hiszen volt ilyen a zenében is), hanem azt, hogy a helyén kell kezelni. Nekem nincs bajom a barantával, sőt egyenesen szimpatikus az a lelkesedés és tisztaság, amivel újat alkotnak - jelen esetben a szablyavívásban - régi információk felhasználásával.
3. A privát beszélgetésünk célja induláskor nem a vita volt. Csupán megmutattam egy első indulatból írt bejegyzést. És mivel a vitát nem indítottam el, be is fejezem. Maradjunk annyiban. hogy a barantás vívás jó, de nem hagyományos.

Tisztellek becsüllek! ;)

Lóránt

U.i.: Van egy 4. ok is. Nem vagyok kompetens. Még az arlow-i vívást sem ismerem eléggé, nemhogy a barantát, a küzdelemben való részvételről már nem is beszélek. :) Nekem csak véleményem van...

Bordó és Ezüst - avagy válasz egy bejegyzésre


Igen, én vagyok az a vívó ismerős, aki EBBEN a bejegyzésben említésre kerül.
Hosszasan gondolkodtam, milyen választ írjak, hiszen ezerféle újabb érv és szempont tolult elő, hogy a kesztyűt felvéve belemenjünk egy szigorúan kulturált és jó szándékú vitába.
Ez azonban nem fog megtörténni. 3 okból.
1. Máté, a bejegyzés írója HISZ az igazában. Márpedig, aki az érzelmi intelligencia alapvetéseivel tisztában van, tudja, hogy a hitet majdnem lehetetlen megingatni. Én is hiszek Jézus Krisztusban, és mondhat bárki akármit, ez így is marad, amíg saját magam nem részesülök olyan élményben, ami miatt meghasonlik a saját hitem. Ugyanez igaz bármilyen politikai nézetre, és mint látható, a vívással kapcsolatban is. Újabb és újabb érvek követnék egymást anélkül, hogy az álláspontok közelednének egymáshoz.
2. Kedvelem Mátét mint embert, és mint vívót is. Nincs értelme egy végtelen vitának, aminek köszönhetően csak ellentétek keletkeznek pozitív következmény nélkül. Én a barantát akkor is újhullámosnak és nem hagyományosnak fogom tekinten. Még akkor is, ha nem vagyok Arlow fanatikusa és jól tudom, hogy nem csak kis hazánkban, hanem nemzetközi szinten is rengeteg stílusban vívnak, elég ha az escrimára, vagy a japán irányzatokra gondolunk, csak hogy ne maradjunk Európában. Nem mondom, hogy az új hullámokkal baj van (hiszen volt ilyen a zenében is), hanem azt, hogy a helyén kell kezelni. Nekem nincs bajom a barantával, sőt egyenesen szimpatikus az a lelkesedés és tisztaság, amivel újat alkotnak - jelen esetben a szablyavívásban - régi információk felhasználásával.
3. A privát beszélgetésünk célja induláskor nem a vita volt. Csupán megmutattam egy első indulatból írt bejegyzést. És mivel a vitát nem indítottam el, be is fejezem. Maradjunk annyiban. hogy a barantás vívás jó, de nem hagyományos.

Tisztellek becsüllek! ;)

Lóránt

U.i.: Van egy 4. ok is. Nem vagyok kompetens. Még az arlow-i vívást sem ismerem eléggé, nemhogy a barantát, a küzdelemben való részvételről már nem is beszélek. :) Nekem csak véleményem van...

2016. november 17., csütörtök

Szablyabuhera - Manifesztáció

Ugyan pár napja már itt van nálam egy újabb rezur kard, de eddig nem volt időm lefényképezni és cikket írni hozzá.
Íme:


Kedves barkácsoló ismerősömnek ezúttal egy 496 gramm és 100,5 cm paraméterekkel rendelkező eszközt sikerült készítenie, ezúttal már kosárral felszerelve. A kosár anyaga alumínium.




Mint látható, a kosár formáját inkább "kengyelesre" készítette, ami a használhatóságot nem csökkenti, viszont a továbbiakban még módosulni fog.


A súlypontja is közel van az ideálishoz, a kard jól forgatható, amit csak a markolat csupasz, kissé csúszós anyaga nehezít. A markolat formája is módosítást igényel, de amint megtalálom a valahova elszórt sablonomat ez könnyen megoldható. Ami még feltűnő az a hegy, ami asszózásra ugyan nem alkalmas, alapozáshoz azonban tökéletesen használható.
A következő képek ismét egy esztétikai fejlődni valót mutatnak be, nevesül, hogy a penge felülete még nem igazán nevezhető simának. A teramid lemez remélhetőleg erre is megoldást jelent majd.



Hát itt tartunk most. Van remény...


2016. november 10., csütörtök

Szablyabuhera - teramid vágás problémák

Hozzáláttam a teramidból kivágni a kardot, és megtanultam azt is, hogy a favágó dekopír lap nem viszi ezt a vastag műanyagot. Mivel nem találtam meg a fémvágó lapot vagy kézzel vágom el, vagy veszek. Meglátjuk...

2016. november 8., kedd

Szablyabuhera - Megérkeztek az alapanyagok


Megérkeztek a mintadarabok alapanyagjai, teramid és polietilén.
A teramid úgy tippelem a sárgásabb, alsó anyag. Meglátjuk mit tudok kihozni belőlük.