2017. január 7., szombat

HEMAjális!!!


Minden vívó nagy örömére, a hagyományőrző vívás dinamikusan fejlődik itthon is, egyre-másra szaporodnak a versenyek és egyéb rendezvények, ahol bárki próbára teheti tudását és megismerkedhet a kard forgatásának élvezetes és ritka jó szórakozást nyújtó művészetével.
Ennek egyik újabb állomása szintén Győrben lesz, ami lassan  a hazai hő. vívóélet fellegvárává válik.
Íme a facebook bejegyzés:

"A HEMAjális egy hétvége, ahol sokat vívhatsz, versenyezhetsz, szórakozhatsz és ismerkedhetsz olyan vívókkal, akikkel ritkán van lehetőséged találkozni. A programok több, egymástól eltérő stílust képviselnek, így mindenki megtalálja azt, ami neki tetszik, és közben megismerkedhet azzal, ahogy mások csinálják.

Tervezett program
- HEMA hosszúkard verseny
- HEMA vegyesfegyveres verseny
- Szablyaharc verseny
- Íjászverseny
- Buhurt (még szervezés alatt)

Szabályrendszer.
A HEMA és a Szablyaharc versenyek a "Szablyaharc" rendszerére épülnek. A Buhurt a "soft" szabályrendszer alapján kerül megrendezésre.

A rendezvény 2017 április 29.-én, szombat délután kezdődik, és hétfő reggelig (május 1) tart. A versenyek folyamatosan zajlanak, de mindegyik versenyszám döntőjére vasárnap este egy gálaműsor keretein belül kerül sor. Ezt természetesen kötetlen szórakozás követi. Részletek folyamatosan!"


Aki többet szeretne tudni, esetleg érdeklődik a rendezvény iránt az alábbi linken folyamatos információkhoz juthat:


2017. január 4., szerda

NEMERE 1824


Nos, új év, új kardok, ahogy mondani szokták, a gyakorlókard kivitelezés új szakaszába lépett.
Örömmel jelenthetem be, hogy 80%-os állapotban le tudtam tesztelni mit bír a NEMERE 1824 névre keresztelt új gyakorlószablyám, ami mint kitalálható, az 1824M legénységi szablya alapján készült, de kosárral felszerelve, a kor és a sport igényeinek megfelelően.
Mint látható, a markolat nincs befejezve, emiatt egyrészt kilátszik a parafa markolat, másrészt hallható egy csörömpölő hang, amit az előrefelé nem rögzített kosár ad ki, míg egy pici fémpöcökkel meg nem oldom.
A kard anyaga egyébként teramid, látható, elég erős anyag, a cölöpöt lappal ütve sem volt veszélyben a penge épsége, a cölöp tetején látható szegek pedig meg sem sértették a felületét, pedig csapkodtam rendesen.

Tehát a videók:




Nem kíméltem a kicsikét. Ha ezt kibírta, bármilyen edzést kibír. Csapkodhattam volna tovább is, de minek? Jó, koszos lett, de így legalább látszik, hogy nincs rajta semmilyen horpadás.





Ugyanilyen kardot bármilyen ívmélységgel, pengeszélességgel (és/vagy) súllyal rendelhet akinek szüksége van rá. Természetesen a kosár is lecserélhető kengyelre, vagy keresztvasra igény szerint. Az ára (beleértve a bőr bevonatot a markolaton): 9000 Ft.

Miért érdemes ilyet venned?

1. A fa fegyvereknél strapabíróbb, biztonságosabb, változatosabb, egyenletesebb felületű és a fém kardokhoz jobban hasonlít tulajdonságaiban. A kötések alkalmával szinte tapad a teramid, más műanyagokkal szemben ez nem olajos, csúszós tapintású!
2. A fém fegyvereknél olcsóbb, de ugyanúgy bírja az igénybevételt, hiszen ilyen anyagból pl. csapágyházak készülnek!
3. Közel megegyezik az eredeti fegyverekkel, de azoknál sokkal sokkal olcsóbb!
4. A penge szélességével növelhető, vagy csökkenthető a súlya, így az edzetlenebb kardtársak is sérülések kockázatának minimalizálásával forgathatják.
5. Nincs szükség a fémfegyveres víváshoz hasonló védőeszközökre (kivéve sisak, és kesztyű!)
6. A vásárlással hozzájárulsz a magyar szablyavívás innovációjához! :)

Hamarosan mobil és könnyű vívókesztyű is készül, kifejezetten ezekre a fegyverekre optimalizálva.

BÚÉK!

2016. december 29., csütörtök

A nyújtásról és annak fontosságáról

Képtalálat a következőre: „nyújtás”

A fácsebokkon találtam egy nagyon jó CIKKet, ami a korombeli, sportolással ilyen-olyan mértékben foglalkozók számára nagyon hasznos lehet.
Részemről pontosan a futással kapcsolatban van találkozási pontja a víváshoz, ugyanis a folyamatos sípcsont csonthátya-gyulladás és az azt követő mumusozódás (Viigyázat! Ulyssesi szóképzés!) miatt nem mertem újrakezdeni a futást, mind a mai napig.
A cikkben rengeteg hasznos tanács olvasható, mellőzve a szakszavak használatát és a felesleges sallangokat, például a fent említett sérüléssel kapcsolatban. A kulcsszó: nyújtás.
Talán erre a cikkre vártam, hogy elkezdhessem a futást. Végre.

2016. november 24., csütörtök

Bordó és Ezüst - avagy válasz egy bejegyzésre


Igen, én vagyok az a vívó ismerős, aki EBBEN a bejegyzésben említésre kerül.
Hosszasan gondolkodtam, milyen választ írjak, hiszen ezerféle újabb érv és szempont tolult elő, hogy a kesztyűt felvéve belemenjünk egy szigorúan kulturált és jó szándékú vitába.
Ez azonban nem fog megtörténni. 3 okból.
1. Máté, a bejegyzés írója HISZ az igazában. Márpedig, aki az érzelmi intelligencia alapvetéseivel tisztában van, tudja, hogy a hitet majdnem lehetetlen megingatni. Én is hiszek Jézus Krisztusban, és mondhat bárki akármit, ez így is marad, amíg saját magam nem részesülök olyan élményben, ami miatt meghasonlik a saját hitem. Ugyanez igaz bármilyen politikai nézetre, és mint látható, a vívással kapcsolatban is. Újabb és újabb érvek követnék egymást anélkül, hogy az álláspontok közelednének egymáshoz.
2. Kedvelem Mátét mint embert, és mint vívót is. Nincs értelme egy végtelen vitának, aminek köszönhetően csak ellentétek keletkeznek pozitív következmény nélkül. Én a barantát akkor is újhullámosnak és nem hagyományosnak fogom tekinten. Még akkor is, ha nem vagyok Arlow fanatikusa és jól tudom, hogy nem csak kis hazánkban, hanem nemzetközi szinten is rengeteg stílusban vívnak, elég ha az escrimára, vagy a japán irányzatokra gondolunk, csak hogy ne maradjunk Európában. Nem mondom, hogy az új hullámokkal baj van (hiszen volt ilyen a zenében is), hanem azt, hogy a helyén kell kezelni. Nekem nincs bajom a barantával, sőt egyenesen szimpatikus az a lelkesedés és tisztaság, amivel újat alkotnak - jelen esetben a szablyavívásban - régi információk felhasználásával.
3. A privát beszélgetésünk célja induláskor nem a vita volt. Csupán megmutattam egy első indulatból írt bejegyzést. És mivel a vitát nem indítottam el, be is fejezem. Maradjunk annyiban. hogy a barantás vívás jó, de nem hagyományos.

Tisztellek becsüllek! ;)

Lóránt

U.i.: Van egy 4. ok is. Nem vagyok kompetens. Még az arlow-i vívást sem ismerem eléggé, nemhogy a barantát, a küzdelemben való részvételről már nem is beszélek. :) Nekem csak véleményem van...

Bordó és Ezüst - avagy válasz egy bejegyzésre


Igen, én vagyok az a vívó ismerős, aki EBBEN a bejegyzésben említésre kerül.
Hosszasan gondolkodtam, milyen választ írjak, hiszen ezerféle újabb érv és szempont tolult elő, hogy a kesztyűt felvéve belemenjünk egy szigorúan kulturált és jó szándékú vitába.
Ez azonban nem fog megtörténni. 3 okból.
1. Máté, a bejegyzés írója HISZ az igazában. Márpedig, aki az érzelmi intelligencia alapvetéseivel tisztában van, tudja, hogy a hitet majdnem lehetetlen megingatni. Én is hiszek Jézus Krisztusban, és mondhat bárki akármit, ez így is marad, amíg saját magam nem részesülök olyan élményben, ami miatt meghasonlik a saját hitem. Ugyanez igaz bármilyen politikai nézetre, és mint látható, a vívással kapcsolatban is. Újabb és újabb érvek követnék egymást anélkül, hogy az álláspontok közelednének egymáshoz.
2. Kedvelem Mátét mint embert, és mint vívót is. Nincs értelme egy végtelen vitának, aminek köszönhetően csak ellentétek keletkeznek pozitív következmény nélkül. Én a barantát akkor is újhullámosnak és nem hagyományosnak fogom tekinten. Még akkor is, ha nem vagyok Arlow fanatikusa és jól tudom, hogy nem csak kis hazánkban, hanem nemzetközi szinten is rengeteg stílusban vívnak, elég ha az escrimára, vagy a japán irányzatokra gondolunk, csak hogy ne maradjunk Európában. Nem mondom, hogy az új hullámokkal baj van (hiszen volt ilyen a zenében is), hanem azt, hogy a helyén kell kezelni. Nekem nincs bajom a barantával, sőt egyenesen szimpatikus az a lelkesedés és tisztaság, amivel újat alkotnak - jelen esetben a szablyavívásban - régi információk felhasználásával.
3. A privát beszélgetésünk célja induláskor nem a vita volt. Csupán megmutattam egy első indulatból írt bejegyzést. És mivel a vitát nem indítottam el, be is fejezem. Maradjunk annyiban. hogy a barantás vívás jó, de nem hagyományos.

Tisztellek becsüllek! ;)

Lóránt

U.i.: Van egy 4. ok is. Nem vagyok kompetens. Még az arlow-i vívást sem ismerem eléggé, nemhogy a barantát, a küzdelemben való részvételről már nem is beszélek. :) Nekem csak véleményem van...

2016. november 17., csütörtök

Szablyabuhera - Manifesztáció

Ugyan pár napja már itt van nálam egy újabb rezur kard, de eddig nem volt időm lefényképezni és cikket írni hozzá.
Íme:


Kedves barkácsoló ismerősömnek ezúttal egy 496 gramm és 100,5 cm paraméterekkel rendelkező eszközt sikerült készítenie, ezúttal már kosárral felszerelve. A kosár anyaga alumínium.




Mint látható, a kosár formáját inkább "kengyelesre" készítette, ami a használhatóságot nem csökkenti, viszont a továbbiakban még módosulni fog.


A súlypontja is közel van az ideálishoz, a kard jól forgatható, amit csak a markolat csupasz, kissé csúszós anyaga nehezít. A markolat formája is módosítást igényel, de amint megtalálom a valahova elszórt sablonomat ez könnyen megoldható. Ami még feltűnő az a hegy, ami asszózásra ugyan nem alkalmas, alapozáshoz azonban tökéletesen használható.
A következő képek ismét egy esztétikai fejlődni valót mutatnak be, nevesül, hogy a penge felülete még nem igazán nevezhető simának. A teramid lemez remélhetőleg erre is megoldást jelent majd.



Hát itt tartunk most. Van remény...