Talán lesz akinek hiányoztam, talán nem, de azt hiszem visszatértem. Az elmúlt egy hónapban új helyre költöztem, belecsaptam a méhészkedés sűrűjébe és öregedtem 5 évet.
Újdonság volt például, hogy ha valahonnan rendelek valamit az lehet, hogy két hónap alatt sem készül el. Vagy hogy valamiből mégsem adnak el annyit, amennyit megbeszéltünk. Meg ilyenek. Na mindegy, úgy látszik ilyen ez az üzleti világ.
Itt az ideje, hogy kicsit feltöltődjek a vívással.
Volt időm gondolkodni a miérteken és a hogyanokon, és egy egész karakteres kép kezdett kibontakozni a téglaporba és festékszagba fúlt elmémben.
Ezen az új csapáson folytatom a blogot és az edzés is, remélhetőleg önmagam és mások örömére.
Végre átrágom magam a vívással foglalkozó könyveimen is, és ezzel a tudással felvértezve hamarosan megszeppent oroszlánként lépek a szablyavívás versenyek vérmentes arénájába.
Hú de elcseszettül irodalmi vagyok ma. Be is fejezem, mielőtt megölök valakit ezzel a mélyről jövő naív művészetemmel.
HAMAROSAN TALÁLKOZUNK!
