Anekdota a hatvágásról, a szabadságharc korából.
„Nálunk Dunaszentpálon úgy mondják a régiek, hogy huszárok voltak a faluban, amikor az a nagy harc volt. Héderváron meg a császáriak voltak bekvártélyozva. Két huszár elment járőrbe kikémlelni őket. Nem sokra mentek, mert a császáriak észrevették őket. Az egyik huszár még csak elnyargalt valahogyan, de a másikat elkapták. Bekísérték a faluba, aztán vallatni kezdték. Arról is faggatták, hogy hogyan csinálják a huszárok a hatvágást? Mondta nekik a huszár, hogy ő azt ugyan elmondani nem tudja, de megmutatja szívesen, ha kíváncsiak rá. Adtak neki egy kardot, hogy mutassa be. Erre azt mondta nekik, hogy azt gyalog nem lehet, csak lóhátról. Adják oda neki a lovát, mindjárt megmutatja. Hát a lovát is előhozták. Fölpattant a hátára és elkezdte a hatvágást. Csapkodott a kardjával hol erre, hol arra, táncoltatta a lovát tisztességesen, mire a császáriak elhúzódtak mellőle. Mindig nagyobb lett a kör, ő meg csak vagdalkozott benne hármat erre, hármat arra, míg egyszer csak nekiugratott a szélének. Lecsapta egy németnek a fejét, aztán irány hazafelé! De még visszakiáltott nekik, hogy most már tudják meg, hogy ilyen a hatvágás!” (Csütörtöki Mihály, sz. 1909. Dunaszentpál, 1973 )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése